A Taj. Az alsó-hámori korcsmától a vizesések mellett a régi meredek szekérút visz fel a tó gátjára. Az uj országút a község felett halad és rövidke alaguton át ugyanoda vezet. A gátra felérve remek látvány tárul elénk: Hámor gyöngye a felséges Taj. A Taj, a Garadna s részben a Szinva patak viztartója dél keletről északnyugatra vonul a mindinkább keskenyülő völgyben. Legnagyobb szélessége közel 100 méter, egész terjedelme 12 hektár. Legnagyobb mélysége Márki Sándor szerint 30 méter. A Borsodi Bükk Egylet elnöksége által két ponton eszközölt mérés 6, illetve 9 m. eredményt adott. Hosszusági átmérője — bele nem számitva a part kanyargásait — 1.2 km. Körüljárásához legalább háromnegyedóra szükséges. A tó szépségeit pár szóval leirni lehetetlen. Északkeleti oldalán szekérút halad, délnyugati oldalán ösvényszerű gyalogút vezet. Ennek vége felé a hegyről a kősziklának egy üregéből forrás ömlik alá ki zuhatagot képezve, Vize rövid pályafutás után a meredek lápában a Tajba ömlik. A kis csermely beömlése mellett egyik kiálló sziklára épitett filegoria önként kinálkozik a megpihenésre. Igen szép a Taj mind a két útról, de legnagyobb élvezetet mégis csak a rajta való csolnakázás nyujt. A B. B. E. által beszerzett csolnakon — használati dija tagoknak 10 kr., nem tagoknak 15 kr. — ezt az élvezetet is megszerezhetik a kirándulók. Ugyancsak a B. B. E. nehány fiatal tagja buzgólkodik egy kosár-uszoda létrehozatalán is.Forrás: Bükkvidéki kalauz (Tájékoztató turisták és az utazó közönség számára), 1898.
Néhány kiegészítés:
És egy érdekesség a közlekedésről a Lillafüredről szóló részben (amire következetesen egyszerűen, mint "telep" hivatkozik a könyv minden alkalommal). Főleg annak fényében érdekes, hogy most zajlik az előkészítése a villamosvonal pár kilométeres meghosszabbításának Majláthig (ami messze van Lillafüredtől), ha le nem lövik a projectet féltékenységből:
Mindenesetre emelkedni fog a telep, ha a miskolczi villamos vasutat egész eddig meghosszabbitják és megfelelő fürdőt épitenek.Milyen nagyratörő tervek voltak, mi? Miskolcon 1897-ben indult be a villamosközlekedés.

Egy cimborámmal elmentünk ma Miskolc-kártyát csináltatni, mert az biztos jó lesz (bővebb info a link végén). Van egy igénylőlap/nyilatkozat amit jól ki kell tölteni. Szép, nagy, zömmel vastagon szedett betvekkel ott vannak a kívánt adatok, és miegymás. Amit követ egy apróbetűs, sűrűn szedett szöveg. Amit követ egy mégapróbbbetűs mégsűrűbben szedett rész, aminek a legvégén ott a csel:
Nem járulok hozzá ahhoz, hogy a Miskolc Városi Kártya hírlevelét, és a kártyához kapcsolódó egyéb kommunikációs anyagait (SMS, Dm levél) a rendszerüzemeltető a fenti elérhetőségeimre eljuttassa.(Kiemelés tőlem).
Mellesleg sikerült homokszemet juttatni (akaratlanul, sőt, nem is mi voltunk) a gépezetbe is. Mert kértünk a géptől sorszámot (ráböktünk az "új kártya igénylése" gombra, de nekem azonnal piszkálni kezdte a fantáziám a "kártya érvényességének meghosszabbítása" is, később lesz erről szó miért érdekes), fogtunk egy igénylőlapot, kitöltöttük, vártunk, a hívótáblán megjelent a sorszámunk, fotózás (webkamera fotóállványra rögzítve az asztalon :), majd újabb várakozás a kártyakészítésre. Na, itt siklott ki a folyamat. Egy asztal fotózott, az adta tovább az infót a többinek, 3 másik hívta utána a fotóval rendelkező embereket. Például rögtön utánunk az utánunk jövő számot. Majd az azutánit. Majd az azutánit. Mi közben vártunk, de meg kellett állapítanunk, hogy végülis jól érezzük magunkat, mert próbáltuk feltérképezni a rendszer működését. Végül az első szűrő (fotó+adatlap rendszerbejuttatása) faszinak feltűnt, hogy már régóta ott dekkolunk és sok új ember letudta, nézi a sorszámot a hívótáblán, odajön, nézi a mi számaink, hoppá, gond van, hátramegy a többi ügyintézőhöz, hogy whattafakk, majd gyorsan vissza, megnézi, hogy igényléshez kértünk-e cetlit (igen, ilyenekben pont nem szoktunk hibázni:), ezzel a user error kizárva. Mondtuk is, hogy most akaratlanul is beta-teszteljük a rendszert :) Végül oda lettünk vezényelve egyik asztalhoz, feltételezhetően az ottani ügyintéző ronthatta el a dolgot és kaphatott érte lebaszást, mert nagyon mogorva volt (a szomszédügyintéző akihez időközben én odaültem pl nagyon kedves vidám volt). De végül lett kártyánk.
A végén kifelé menet pedig még megcsináltam azt, ami érkezés óta piszkálta a fantáziám (ld fenn). Mert dícséretes, hogy rögtön a teljes rendszert implementálták, azaz ott az érvényesség hosszabbítására lehetőség, de mit csinál a gép, ha azt választom? Ugyanis ez a kártya meglehetősen új dolog, kb egy hónapja kezdődött az igénylés, és még nem is él a dolog, nem érvényes sehova (elsejétől lesz). Tehát nincs hosszabbítás. Tehát mit lép a rendszer, ha én azt akarom?
Kiadott egy papírt a következő sorszámmal, kártyahosszabbítás felirattal, várakozó ügyfelek száma zérus.
Kíváncsi vagyok, hogy akkor ez hogy fogja megzavarni a rendszert az ügyintézőknél. Cimborám mondta is, hogy lehet, ezzel ütöttem be a rendszer koporsójába az utolsó szöget :) (úgysem, szerencsére)
Jut eszembe, valaki miskolci nem tudna nekem emlékbe szerezni egy jó állapotú 101B-s táblát? Szerettem azt a viszonylatot...
Az MVK zRt honlapjáról letölthető az új vonalhálózat, meg a doksi a javasolt hálózatról részletesebben, amiben meglehetősen vicces dolgok vannak indoklásként (és itt nem csak arra gondolok, hogy "a 101-es útvonala módosult" — konkrétan megszűnt) és sajtóközlemény meg ilyenek (az utóbbiakat Sün cimborám apósa prezentálta :D ) Mindez pdf-ben, legalább ennyiben rendesek.
Most jön a termékismertető rész. Le fogok húzni egy menő bort. Tokaji Muscat Lunel, Benza pincészet, Tállya. Ezt apám vette, részben mert akart inni egy kis száraz muskotályt, részben, mert a bor tállyai, mint nagymamám volt, és apámat elég sok emlék köti oda. Azt még hozzáteszem, hogy az asztaltársaságban olyan emberek ültek, akik szeretik és ismerik a bort, és értenek hozzá. Kibontottuk. Illata jó volt, zamatos. Az íze semmilyen. Mintha vizet innál. Ez a bor is a bodzával készített muskotályok közé tartozik, az illatán is a bodzát érezni. (Nyomába sem ér a mádi száraz muskotálynak amit a hordóból szívtunk). A színe, tisztasága meg ilyenek rendben vannak, de nincs harmóniában az illat és íz, utóbbira több szót nem is érdemes vesztegetni, mert nem sok van belőle. A "szakértők" kemény ítéletet mondtak a borról, ami megegyezett az enyémmel.
Nem ajánlom tehát ezt a borfalut, sem ezt a bort. Mennyivel jobb volt már a nyári fesztivál keretében rendezett kisüzemi sörfőzdék versenye, hangulatban, helyszínben és árban is. Ja, és kevesebb, reprezentálni megjelent sznobba botolt az ember :)
Jelen bejegyzés egyszerre jelenik meg a Neuroblogon és a Worldhsotson a kollaboratív szövegszerkesztés és a közös ivászat diadalaként. Értelmezési nehézségek elkerülése végett mindketten gyakran harmadik személyben hivatkoztunk saját magunkra (ne legyen két "én").
Szóval ott kezdődött, hogy találkozzunk a Miskolci Lányoknál, a szobornál, amit a város egyik fele mélyen utál, a többiek szerint pedig ezzel kezdte el komolyan venni magát. Onnan az operafesztiváli tömeget kikerülve a Szinva-parton ideiglenesen berendezett kocsmába igyekeztünk, megkóstolni a "város sörét", a hülye nevű, tokaji aszú eszencia és sör keverék KORTYot (így, nagybetűvel). Odabenn viszont megakadt Neuromancer szeme azon, hogy van gyömbérsör is, ezért elsőként arra raboltunk rá, mert már évek óta nem jutott ilyenhez. Nagyon finom volt, csak gyorsan eltűnt, mert a nagy melegben kiszárad az ember torka. Utána elkezdtük szisztematikusan végigkóstolni a további választékot, kivéve a(z egyébként kiváló) Zempléni világost, mivel ahhoz gyakran jutunk, Neuromancer lakhelyétől gyalog kb öt percre főzik. Tehát miután megittuk a gyömbérsört és megállapítottuk, hogy jó, következett a KORTY.
A második sörre már több időnk van. Míg az első pohár - úristen, mi lenne itt ha korsóval is csapolnának - nagyrészt a szomjoltásra használtatik fel, a KORTYot már értően próbáljuk vizsgálni. Így kerül megállapításra, hogy az elsőre szimpatikus sörből fájóan hiányzik valami mélység. Annyira hangsúlyozták az aszú eszencia jelenlétét az italban, hogy meglep a felismerés, végülis ez is csak egy félbarna sör. Csak a pohár vége felé kezd megjelenni a mélység benne. A kollegák - Kelt, Neuromancer, Kedvese, Saitou és Asyl - már a folkfesztiválra készülnek gondolatban. Kelt meg gépel Neuro G3masán. Meg aztán másnap (ma) otthon a saját G4-esén, kihasználva a kollaboratív szövegszerkesztés jelentette örömöket. Meg aztán Neuro is a saját G4-esén :D
"Jó, de sosem fog megmaradni az emlékezetemben" - summázza közben Neuro a Kortyot. Teljes az egyetértés, pláne, hogy közben egy pohár Guiness sötétségű és keserűségű barnasör jelent meg az asztalon, ami rögtön magához ragadta a társaság figyelmét. Sajnos aztán nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, kinézetben hozza az igazi szép barnasörök dús habját, mély színét, fényképezni való alkotás, ízben viszont nem az igazi. Túlkaramellizált - mondja Neuro. Keltnek inkább a kávéíz dominál, kávé sok cukorral (Neuro nem iszik kávét:). Lényeg, hogy nem olyan, mint a szintén helyi jellegzetességnek számító Felsőzsolcai barna. — hanem olyan, mint a barna Rauschberg a Vasgyári úton (lehet, hogy az is).
Szóval Szinva-part, épp csak a kerthelység, terasz hiányzik. Pedig bent ülni ilyen időben bűn. Ez pedig a bűnözés minősített esete, a Kandia közt és vele szemben a Déryné utcát nemrég újította fel a város. A fentebb emlegetett komolyan vevés a Villanyrendőr környékén terjed szép lassan. Közben száll a sör a fejbe, mennek a stoppos sztorik - mert csavarogni jó - és lassan túlvagyunk az összes helyi jellegzetességen. Ideje lenne megkeresni a pálinkakóstolást is...
Pálinkát (és jégsört) ugyan nem kóstoltunk, de a Városháztéri egyéb italméréseknél leteszteltünk két további seritalt és mellékhelységet. A következőkben csak a sörről lesz szó. Az italhoz jutás kicsit körülményes, mert az első pultnál kell sörjegyet venni, ami az alap sörök esetén pont egy "sörjegybe" kerül (Neuro Saitou cimborájával hívták így a papírkétszázast, amikor még kijött belőle egy sör mindenütt). Viszont közben szemezgettünk a pultokra kirakott különböző malátafajtákból, a csaposlány elnéző mosolya mellett. Valószínűleg dekorációnak volt kitéve. Első versenyzőnk az új helyszínen: juharsör. A juharsör jó. Sajnos elfelejtettük kideríteni, ki főzi. Pedig ez az egyik olyan söre a fesztiválnak, amit szívesen kortyolgatna a nagytudású kóstolóbrigád év közben is. Második versenyző a hivatalos, de unalmas névvel rendelkező HBH Pils. Most van a bodza szezonja, az ember ilyenkor bodzaszörpöt iszik, bundás bodzavirágot étkez, és ha lenne még belőle, bodzapálinkát inna. Ebben e sörben, nem tudom ezért-e, vagy csak úgy általában szintén jelen van a bodza. Első benyomás: bodza illata van. Második benyomás: Kelt szerint bodza íze ugyan nincsen, többiek esküsznek rá, hogy volt. Ami biztos, hogy ilyet még nem ittunk eddig. Igaz, már az is gyanús volt, ahogy a pultnál várakozva ajánlgatta a helyinek (sörfőző?) tűnő úriember a HBH-t. De jól tettük, hogy éltünk a lehetőséggel.
Kötelező információs blokk:
A HBH Pils, a zempléni világos, a felső-zsolcai Serforrás barna és a Rauschberg barna év közben is iható sörök, míg a Korty és a Gyömbér "fesztivál jellegűek", nincs rájuk engedély, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek. Akit érdekel vasárnapig irányuljon inni. A nem sörbarátok pedig jöhetnek a Múzeumok Éjszakájával párhuzamosan megrendezett I. Miskolci Fröccsfesztiválra (részletes program pdf-ben). Mi ott leszünk — csak előbb iszunk egy gyömbérsört. Vagy egy HBH-t.